London-Budapest Metro

• Blog oldal
• Archívum
• 

Kazohinia

Túl sok volt nekem ez az elmúlt két hét. Eleve-elrendeltetés vagy valami ilyesmi, amit érzek.

Ha a legfájóbb részét kérdeznétek, azt válaszolnám, az volt, amikor elindultam egy számomra vadidegen emberhez, mert öngyilkos akart lenni, s ölelésre vágyott. Ezzel az emberrel hozzávetőlegesen 5 órát beszélgettem át, s nem kicsit nyíltam meg.
Ez az ember azóta az, aki megpróbál ellenem beszélni annak, akivel ma a következő - igen tanulságos - párbeszédet folytattuk.

- Érzek irántad.*
- Miért?
- Így alakult történelmileg.
- Anyád!
- Hess! Aludni!
- Kócolom!

S mindez hogy néz ki megzenésítve? Figyeljetek hát, mutatom! :) (Nem is értem, miért gondoltátok, h erre nincs kész válaszom! :D:D:D)

 

 

* A gyengébb idegzetűek (hogy kell eztet írni???) kedvéért kicsit könnyítettünk a szavak súlyán.

Ez vagyok én

Táncolni mindig eljárunk!

Mindenemmel még 95 nyarán lettünk egymáséi...na, nem úgy, csak mint kollektív öntudat (még akkor is, ha tudjuk, ilyen nem létezik).

Visszamentem a régi osztályba utolsó tanítási napon, s jeleztem, én elmegyek a Hole új albumáért. Mondta, h Őt is érdekli, mikor, hol...

A többi szinte már történelem.

2008. szeptember 1-én voltunk 20 évesek hivatalosan.
2008. szeptember 1-én voltunk 13 évesek szorosabban.

Az első nyarunkat kitöltötte a Facérok.

Bohó fiatalként É-Amerikai körútat tervezgettünk, amikor is mélyebbre hatolhatunk a grunge városának gyomrában is.

Azóta felnőttünk, de táncolni még mindig eljárunk! :)

Tekintsétek hát meg, túláradó szeretettel... :D:D:D

 

Summer nights and long warm days
Are stolen as the old moon falls
My mirror shows another face
Another place to hide it all
Another place to hide it all
And Im lost, behind
The words Ill never find
And Im left behind
As seasons roll on by

Sleeping with a full moon blanket
Sand and feathers for my head
Dreams have never been the answer
And dreams have never made my bed
Dreams have never made my bed

And Im lost, behind
The words Ill never find
And Im left behind
As seasons roll on by

Now I wanna fly above the storm
But you cant grow feathers in the rain
And the naked floor is cold as hell
This naked floor reminds me
Oh the naked floor reminds me

And Im lost, behind
Words Ill never find
And Im left behind
As seasons roll on by

If I should be short on words
And long on things to say
Could you crawl into my world
And take me worlds away
Should I be beside myself
And not even stay

And Im lost, behind
Words Ill never find
And Im left behind
As seasons roll on by

Confused

Fura érzés, ha az ember összefut saját magával.

Egy ideig csak szemlélődsz, hogy milyen ismerős szokások meg rögződések meg ilyenek, aztán rájössz, hogy ez Te magad vagy...és aztán meglátod saját magad rossz oldalát is...hát nem tudom...

Olykor zavar. Aztán idegesít. Aztán csiklandoz. De nagyrészt még minden pillanat meglepetés, mikor erre ráeszmélek.

Jó így. Mindig is szerettem az összhangot...már csak az autizmusom miatt is...ügye? :)

Hallgassátok hát szeretettel!

 

Vad romantika

200

100ér a paprikát, de nem! Hiszen ez már a 200. bejegyzés!

Kevésbé örömteli, hogy pont arról írok majd most jól, hogy megint eszedbe jutott, hogy nem kéne folytatni semmilyen viszonyt sem nekünk.
Mármint, hogy jobb úgy, ha mi egyáltalán nem beszélünk.

Feltételezhetően megijedtél, hiszen az elmúlt héten jobban elmélyült a dolog, mint valaha, mert megnyíltál, s Magadtól nyiltál meg. Én nem eröltettem, csak mikor jelezted, hogy feltételezhetően ez lesz az utolsó alkalom.

A dologban csupán annyi a jó, hogy én nem akarok senki, és nem is keresek alkalmat, hogy találjak vagy rámtaláljo. Így ha egyszer mégis úgy döntenél, én akkor is itt leszek. Persze ezzel megalázva magamat, de ki nem szarja le???

Na, pisi aztán indulás KM-hez!

Indulás előtt

Á Londra

Csodaszám

Koránkelés volt ma, aztán utalás, levélírás és közben találkoztam az egyik kedvenc számommal, ami annyira, de annyira jellemezte a mai reggelemet, hogy őrület! :) Keserédes. Reményteli. Reménnyel teli. Örgjöngős. Nyugodt. Zakkant.

Kérem, hallgassák most meg Önök is! :)

 

 

Sweet dreams

Ma éjjel darázzsal álmodtam. Lássuk, mit jelent mindez!

"Nem azon töltöd ki a dühödet, aki felbosszantott; indulatos, ingerült vagy, olyan megjegyzéseket teszel, amik feleslegesek."

Bzmg

Egészen egyértelmű, hogy a suli utáni fáradtságot egy kis finomka borral kell levezetni. Hát persze, hogy nincs is annak jobb módja.

Köztudott, hogy én ezt geciszarul* viselem, így nem fogtam vissza magam, s nyugodtan, finoman beszólogattam.

Ezután elmeséltem a sztorit a RégótaKintÉlőFiúval, hogy mennyire paráztatott, s hogy aztán jött a levél a szállásról.

Nem szaporítom a szót, most ott áll a helyzet, hogy eddig, amit fizetett, nem veszi vissza, de a többit oldjam meg, amiből tudom. Nem tudom.

Úgyhogy mindjárt fogom magam, és kibaszok mindent a bőröndből, majd magamat is a negyedikről. És akkor remélem, kvittek vagyunk. Majd a halálomra is rá lehet fogni, hogy kifizette. Ja, mert én ne szóljak be olyan borért, amit maga finanszíroz.

Undorító. Okádék. Szívesen emlékeztetném arra, amikor szenteste előtti napon annyira bepiált, hogy 2 napig nem bírt megmozdulni, és könyörgött, hogy segítsek. Ha az ereimet felmetszem, az segítség?

Na, de mind1 is, mert megkértem Sürkét, hogy segítsen, s vigyen el innen. Erre csak az volt a válasz, hogy bulizni megy. Menjek el Mindenemhez, KM-hez vagy Stylist-hoz. Mondtam, h ilyenkor egyiket sem zargatnám, mert tudom, hogy program van. Erre pedig megtudhattam, hogy milyen unalmas, hogy nekem folyton ilyen jellegű lelki bántalmaim vannak, s jó lenne, ha ezt az egy hetet kibírnám. Mert ugye ez csak rajtam múlik.

 

* Ja, bocs, szókimondás van idegzsába okán. Rendben?

Grat

Sikeresen kiborítottam magam mostanra.

No Good, Start The Dance

Annak ellenére, hogy ma nem vagyok valami nagy hangulatban, mégis csodálatos harmónia köszöntött be életembe.
A zoknim piroscsíkos, a bugyim piroscsíkos és a melltartóm piros. Ennél jobban nem is kombinálhattam volna össze.

Annyit szeretnék csak mondani, hogy köszönöm az elmúlt egy hetes részvételedet az életemben. Igazán jól esett az érdeklődés meg a kedvesség meg a törődés meg a figyelmesség.

Ellenben két dolog felmerül bennem:

Amúgy meg nem kell minden alkalommal felhozni azt, hogy hány nap múlva megyek. Nem kell odafigyelni, nem kell törődni. Vagy igen, de akkor nem csak akkor, ha Te akarod. Értve vagyok. Nyilván nem.

Hisz' UrunkésParancsolónk is megmondta, ha nem tetszik, el lehet menni...

Mekka, Kánaán!!!

Tegnap este átvittem Mindenemhez az első adag dvd-t. Őrzi őket, amíg nem jövök haza vagy amíg nem kérem, hogy egy látogató pakolja be vagy én leszek hazalátogató és bepakolom visszafelé. No.

Szóval ültünk a konyhában és cigizgettünk.

Ekkor szólalt meg Adamikné Jászó Anna, s az elcsatangolt jelzők...NAGGGYON vicces volt! Halálra röhögtük magunkat!

Az imént rá is kerestem a neten, s mit ad a Sors...a Kossuth Rádió honlapján 2007. októberéig visszamenőleg fellelhető az összes része a "Tetten ért szavak"  c. műsornak, ami elvileg Balázs Gézáé (Ő volt az a fiatal Grétsy Úr mellett, amikor már a DunaTV-n nyomták!!!).

Természetesen az oldal azért annyira rendszeresen nem frissül, így október 20-i az utolsó, de legyünk megelégedve, s várjunk türelemmel!!!

UPDATE: itt az adás, he!

East Endre

Előre szeretném leszögezni, hogy nem nyúlás (hisz' rendesen lehivatkozom), s nem a  népszerűség növelése a cél, továbbá nem is azért, mert most így érzem magam*

Az imént, zuhanyzás közben jutott eszembe, s annyit nevettem rajta. KM-mel, hű útitársammal és zászlóvivőmmel azóta is emlegetjük! :)

Will stílusa mindig is tetszett, de nálam ezzel érte el a csúcsot...
A legkedvencebb részt ide kopizom (de mondhatnám azt is, hogy "idekontrolcékontrolvézem"), ámbátor megértéséhez szükséges az egész bejegyzés olvasása, megértése.

So. Respect Will! ;)

"Megint teljesen magunk alatt voltunk Bechivel, mit volt mit tenni, a világvége hangulat egy török étterembe hajtott minket. Megöl ez a város, a színek, a nap, gyűlölöm az egész rohadt életet, csak kurva török éttermek vannak, bezzeg sehol egy japán szálloda, vagy valami. Persze itt sem tudtunk magunkban lenni, hogy rendesen kibeszélhetnénk magunkból a bajainkat, itt is megtalál minket az élet, kérdezgetnek, szólongatnak, nem, nem akarok senkivel sem találkozni, hagyjatok meghalni. Kifele menet szemembefésültem a hajam és úgy mentem át a lámpán, hátha elüt egy autó, az se érdekelne már, tökgáz."

 

* Itt hívnám fel KM szíves figyelmét, hogy ne merjen (do not even dare...ehhehe) felhívni amiatt, hogy megint sajátkezűleg kívánok-e véget vetni életemnek, mert nem! :)

Herényi Károly

Reggel óta a VH1 megy, s most még jobban fel vagyok háborodva azon, hogy már csak 14h-ig van, s utána az a mocskos ComedyCentral jön, mert ugyan sok SouthPark van rajta, de akkor is mekkora zenék mennek már fent említett zenecsatornán.

Most akkor a mai nap kedvenceiből szemezgetünk, s élvezzék hát! Nem lesz kevés, na!

 

Amy MacDonald - This is the life

 

Etienne de Crécy - Am I wrong?

 

Alex Gopher - The Child

 

Kid Rock - All Summer Long

 

Kings of Leon - Sex On Fire

 

Oasis - The Shock of the Lightning

Savazás

No, hogyaszonnya a nagy Ámerika ma szavazni fog. Ma. Szal már jól elkezdték ugye a korai/elő-szavazással, aztán majd holnap hajnalban meglássuk, mit alkottak.

Szeretném leszögezni, hogy semmi, de semmi közöm, sem érdekem, sem befolyásom, sem semmim nincs ezzel az egésszel kapcsolatban, csak egyszerűen érdekel, hogy zajlik le.
Nem vagyok hajlandó fröcsögni, sem nem véleményt mondani. Noha tudom, hogy hova húzok vagy hova kellene húznom.

Egyelőre nem értem a rendszert.
Mert ugye nem is a választók választanak, hanem az elektorok. Így pl Wyomingnak jut 3 szavazat (1 elektor + 2 szenátor), Kaliforniának meg 55 (53 + 2).

Amúgy az én Drágáim igen aktívak politikailag. Zenéltek ilyen-olyan koncerteken, s egy igen találó nótát is írtak, amelynek egy sorával kiemelten foglalkozunk:

He's not a leader, he's a Texas leaguer

 *

 

 

 

Pearl Jam Lyrics

 

* Azért a kép legbájosabb része mégiscsak az, ahogy belelazul StoneyPoney lábába...

Gyere le! :D

Tegnap este Sürkével az alábbi, igen tanulságos beszélgetést folytattuk:

Én: Bzmg!
Sürke: De bunkó vagy! Hogy beszélsz?!?! ... De igazad van!

Body Check

Nos, sajnos úgy néz ki, hogy az utazás előtt már nem lesz időm/lehetőségem, hogy elmenjek hokimeccsre. Illetve lenne, de sajnos nincs 3 rongyom, hogy a lelkemet is kiüvöltsem. Így marad a televízió.

Itt is örömmel értesítek mindenkit, hogy én még mindig nem azon drukkerek közé tartozom, akik a tavaszi szapporói-csoda kapcsán "nyúltak" a címeres pakk után.
Én már komolyabban évek óta, így a könnycsepp nem csak a Himnusznak szólt, hanem annak, hogy láttam "felnőni" ezeket az ifjakat a feladathoz.

Ímhol egy kis összefoglalás arról, hogy mi volt, mi lesz. Miért van az úgy, ahogy. Kiknek szurkolunk: naaszongyahogy

Itt meg a közvetítés rendje:

2008. november 7., péntek, 17:45, Sport1: Magyarország - Szerbia
2008. november 8., szombat, 17:15, Sport1: Magyarország - Horvátország
2008. november 9., vasárnap, 17:15, Sport1: Magyarország - Litvánia

Drukkoljunk Nekik nagyon, aztán majd meglátjuk!
(De reméjük, lehet azt mondani a végén, hogy "papírforma"...)

Látólány

Tegnap előtt itt aludt Sürke. Jó volt, mert végre egyszer nem kocsival jött, s így nem kellett percenként kirohangálni meg őrt állni rotában éjjel.

Nyilván azért így is össze tudtunk veszni, de aztán hamar lecsendesedtünk, s a 11es F1 időmérőt már el is aludtuk :D

Reggel 9:45 körül keltem, s azt álmodtam, amit aztán végülis Sürkének sem mondtam el. Hogy mit is?

Ez csak akkor vált fontossá, amikor...

Szóval konkrétan az ébredés előtti pillanatban rápillantottam a telefonomra, s volt rajta egy nem fogadott hívás Tőled. Méghozzá így [2008. 10. 05. 04:07 NÉV].
De mivel nem akartam azzal frusztrálni magam meg másokat sem, hogy Rólad beszélek, mikor arra nem vagy képes csütörtök óta, hogy visszahívj, ezért nem is említettem.

Aztán az egész akkor ugrott be újra, miután letettük a telefont. S a beszélgetésben sérelmezted, hogy én fel sem hívlak. Hál'istennek vissza tudtam vágni azzal, hogy minek hívnálak, mikor nem veszed fel, amivel nem is lenne gond, hisz biztos rengeteg dolgod van itthol...de vissza sem hívsz.

All in all. Édes voltál, de azért helyén kezellek. See?

www.createyourcountdown.com

Üss!

Az előző részek tartalmából

• Jelen
• 2009. március
• 2009. február
• 2009. január
• 2008. december
• 2008. november
• 2008. október
• 2008. szeptember
• 2008. augusztus
• 2008. július
• 2008. június
• Az összes »

Témázgassá'!

• Beijing 2008 (5)
• Coffee & TV (10)
• Csókolom, Néni! Járjuk a várost... (11)
• Főzőcske, de okosan (8)
• Hall of Fame (4)
• Képesítés (13)
• Lapzsemle (9)
• London calling (14)
• Mindenidők Top10 (6)
• Sziget_08 (4)
• When music is the victim (38)

Fontosságok

• Top of the Pop
• Mindennapi kenyerünk
• Fogyasztói társadalom
• AOA
• Éves szinten
• Dunder Mifflin
• SP
• Gébics 4 y'all
• Buzgárkodás
• A place to hide
• Tanárbácsi büszkesége
• Klikket KM-nek
• Arc az éjszakában/ból
• Heves jeges

Sor(s)társak

• Will
• Álompár/álomutazás
• Jeff
• SMS Love
• Tandemék
• Divatdiktátor
• Kesergő nyelvész
• Jól beszél
• Apai szigor
• Nino Quincampoix, a fantom
• Londoncalling: uncut
• Londoncalling: censored
• ...hanem Belfast!
• Zsebenci Úr
• Coupling in the City
• Szigetelés
• Északi addikt
• Zömezene
• Alapos filmes

Mindenidők

• Régészeti feltárások
• Miképpen vehetők rá az emberek